Franciaország és Lengyelország új védelmi megállapodás kötött, amivel egyszerre üzennek Moszkvának és Washingtonnak: Európa saját kezébe veszi biztonsága sorsát. A Macron–Tusk-paktum a katonai együttműködés mellett gazdasági szinten is szorosabbra fűzi a két ország kapcsolatát.
Az Európai Bizottság hivatalos közlése szerint eddig tizenkét uniós tagállam – köztük Magyarország – kérte írásban kérvénnyel a Stabilitási és Növekedési Paktum költségvetési korlátozásai alól mentességet adó nemzeti vészhelyzeti klauzula aktiválását. A végső jóváhagyás a tagállamok kezében lesz az Európai Tanács május végi ülésén.
Az orosz pénzügyminisztérium jelentősen megemelte a 2025-ös költségvetési hiány előrejelzését, miután az alacsony olajárak miatt csökkentette az energiabevételek várható összegét. Az új célszám háromszorosa az eddiginek.
Magyarország is kérvényezte az Európai Bizottságnál a nemzeti menekülési záradék aktiválását – tudta meg a Portfolio az uniós végrehajtó testülettől. Amennyiben Brüsszel jóváhagyja az intézkedést, az 2028-ig további fiskális mozgásteret biztosít a kormánynak, mivel így a védelmi kiadások egy részét kihagyhatja a stratégiai és növekedési paktum hiányszámításából. A döntés lehetővé teszi, hogy a védelmi kiadásokból legfeljebb a GDP 1,5%-ának megfelelő összeget nem kell beleszámítani a költségvetési hiányba.
Az Európai Bizottság 910 millió eurót fordít idén védelmi célú kutatásra és fejlesztésre az Európai Védelmi Alap (EDF) keretében. A támogatás célja, hogy közös európai projektekkel erősítse az EU védelmi ipari kapacitását, különös tekintettel a technológiai áttörésekre és az ukrán integrációra. A 2024-es pályázati kör rekordérdeklődést váltott ki az uniós és norvég szereplők körében – közölte az uniós végrehajtó testület pénteken.
Magas rangú katonai tisztet neveztek ki az Európai Védelmi Ügynökség élére, ezzel szakítva a korábbi hagyományokkal. Eddig a szervezetet diplomaták és politikusok vezették, de a mostani választás egy újabb előjele lehet annak, hogy az EU határozottabban kívánja kezelni a szövetséget veszélyeztető orosz fenyegetést.
Az unió egy lépéssel közelebb került a közös fegyverbeszerzéshez, ami könnyen a legfontosabb húzóerőt képezheti a kontinens védelmi képességeinek kiépítésében. Az Európai Parlament szakbizottságai strukturális javaslatokat fogadtak el, így most a tagállamokon múlhat, hogy közös nevezőre tudnak-e jutni az eszközarzenáljuk egységesítésében. Ha ez megvalósul, akkor az EU belátható időn belül a katonai nagyhatalmak mellé nőhet fel.
Egy szimulált orosz rakétatámadás során a brit légvédelem nem tudta sikeresen elhárítani a csapásokat, derült ki egy nemrég nyugalmazott brit légierő parancsnok nyilatkozatából - számolt be a Newsweek.
Az Európai Parlament jóváhagyta az EDIP programot, amely az uniós védelmi ipar megerősítését és Ukrajna támogatását célozza. A kezdeményezés válasz az orosz fenyegetésre és az Egyesült Államok NATO-politikájával kapcsolatos bizonytalanságokra.
Az Egyesült Államok várható csapatkivonása megosztotta Európa fővárosait, miközben a kontinens biztonsági jövője egyre bizonytalanabbá válik. A NATO keleti szárnyának védelme és az amerikai katonai erő jelenléte körüli viták új lendületet adtak az önálló európai védelmi képességek kérdésének. Egyelőre Washington válaszra sem méltatja EU-s partnereit, hogyan történik majd a csapatkivonás – számolt be a Politico.
Németország nagyszabású, hitelből finanszírozott beruházási és védelmi programja épp a maga Berlin által kierőszakolt, szigorított uniós költségvetési szabályokba ütközhet. Egy friss Bruegel-tanulmány szerint az új infrastruktúraalap forrásai az EU szabályai szerint növelik a költségvetési hiányt, így csak megszorítások árán lennének felhasználhatók. A helyzet feszültséget okoz Brüsszelben, és újabb fiskális reformot tehet szükségessé, amit több tagállam egyelőre elutasít – számolt be a Handelsblatt.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének és Keir Starmer brit miniszterelnök londoni találkozója új szakaszt nyithat az EU és az Egyesült Királyság kapcsolatában, a május 19-i csúcstalálkozó előkészítéseként. A háttérben azonban továbbra is komoly viták húzódnak – elsősorban a halászati jogokról, amelyek a várható védelmi megállapodás kulcskérdésévé váltak.
Európa fegyverkezik, 2030-ra várhatóan készen állnak majd arra Oroszország ellenfelei, hogy háborút viseljenek Moszkva ellen – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz nemzetbiztonsági tanács elnöke.
Svédország, Litvánia, Norvégia és Finnország közös beszerzést tervez a BAE Systems CV90 gyalogsági harcjárműveiből - írja a Reuters.
Spanyolország 2025-re eléri a NATO által előírt 2%-os GDP-arányos védelmi kiadási célt – jelentette be Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök.
Jelentős fegyverkezési programot indít Görögország: 2036-ig összesen 25 milliárd euró értékben szereznének be fegyvereket és felszerelést. Franciaországtól Rafale vadászgépeket, hadihajókat és hajó elleni rakétákat vásárolnának, az Egyesült Államokkal pedig F–35-ös vadászgépek beszerzésére kötöttek szerződést. Görögország az egyetlen NATO-tagállam, amely egy másik NATO-tagállam – Törökország – jelentette fenyegetés miatt fegyverkezik, és már idén is a GDP több mint 3 százalékát költi katonai kiadásokra. A cél egy modern, csúcstechnológián és mesterséges intelligencián alapuló haderő létrehozása, és a tervek között szerepel egy az izraeli Vaskupolához hasonló légvédelmi rendszer, az „Akhilleusz Pajzsa” kiépítése is.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Tovább nőhet a termelés a következő hónapokban.
Rengetegen függnek a most elhunyt szentatya utódjától.
Fontos szerepet kapnak ezek az országok.
Ralph Goff kemény kritikát fogalmazott a fegyverszállításokról is.
A jelenlegi adatok szerint sereghajtók vagyunk az EU-ban.
Nagy Márton elégedett az intézkedés hatásaival, a kereskedők kevésbé
Az OXO Technologies vezére a Business podcast vendége volt.
